VISSZATEKINTÉS
2025. november 15-re szervezte meg a Kárpátia Stúdió könyvkiadó az első Igazság Napja c. rendezvényét a Lurdy házban, Budapesten. Magyarországon ilyen jelentős könyvbemutató rendezvényt még nem rendezett korábban senki.
A nap vendégelőadói között Borvendég Zsuzsanna történész, EP-képviselőt, Bogár László közgazdászt, Földi László titkosszolgálati szakértőt, Raffay Ernő történészt köszönthettük, sztárvendégünk Jim Macgregor, A Titkos Elit c. könyvek társszerzője pedig Skóciából érkezett a nagyszabású rendezvényünkre.
Szakács Árpád: Az igazság filozófiája
Mi történik, ha nemcsak egy-egy hírt hallgatnak el előlünk, hanem maga a valóságról alkotott képünk válik hiányossá? Szakács Árpád Az Igazság Napja szervezőjeként erre a kérdésre fűzte fel az egész rendezvény gondolati ívét. Előadását a három vak ember és az elefánt példázatával kezdte: mindegyikük a valóság egy részét ismeri meg, mégis azt hiszi, az egészet látja. Szerinte az igazság keresésének legnagyobb akadálya éppen ez: amikor a részletet összetévesztjük a teljességgel.
A 100 információ, amit a média eltitkolt Ön elől című kötete ennek a gondolatnak a gyakorlati folytatása. A könyv száz olyan cikket gyűjt egybe, amelyek eredetileg a szakacsarpad.com oldalon jelentek meg, és amelyekkel a szerző saját meghatározása szerint olyan információkat kívánt megőrizni, amelyeket a magyar jobb- és baloldali médiatér egyaránt mellőzött vagy elhallgatott.
Az előadás ugyanakkor túl is lépett a médiakritikán. Szakács Árpád szerint az igazság nem egyszerűen információhalmaz, hanem szellemi és erkölcsi feladat: keresése személyes felelősséget, áldozatot és folyamatos önkorrekciót kíván. Ezért hangsúlyozta a könyvben is a fizikai könyvek szerepét: a digitális tartalom eltűnhet, átírható vagy cenzúrázható, a nyomtatott könyv viszont megőrizheti a jelen tanúságát a jövő számára.
Így válik érthetővé maga az Igazság Napja is: nem egyszerű rendezvényként, hanem kísérletként arra, hogy egymás mellé kerüljenek azok a részletek, amelyekből talán közelebb juthatunk az egész képhez.
Bogár László: Globális parazita
Mi történik akkor, ha a pénzre nem egyszerű fizetőeszközként, hanem a hatalom egyik legfontosabb eszközeként tekintünk? Bogár László Globális parazita című könyve erre a kérdésre keres választ, miközben mintegy háromezer év történetén vezeti végig az olvasót. A szerző szerint a kereskedelem, a pénz és a média ugyanannak a „közvetítő mezőnek” a részei: aki ezeket ellenőrzi, az nemcsak az áruk és a vagyon, hanem az információ és végső soron a valóságértelmezés felett is hatalmat szerez.
Az Igazság Napján Bogár László ezt a gondolatot tovább mélyítette. Előadásában arról beszélt, hogy a történelemben újra és újra megjelenő hatalmi hálózatok önmagukban még csak „vezetékek”: a lényeg az a romboló erő, amely rajtuk keresztül áramlik. Szerinte ennek működését azért különösen nehéz felismerni, mert a közvetítők információs fölényben vannak: a kereskedő, a bankár és a médiát működtető szereplő rálát a közvetítés mindkét oldalára, miközben róla maga a társadalom alig tud valamit.
A könyv egyik központi tézise ezért túlmutat a pénztörténeten. A kérdés az, hogyan váltak az eredetileg technikai közvetítő szerepek önálló hatalmi központokká, és miként jutott az emberiség oda, hogy saját maga fölé növesztett rendszerek alakítják gazdaságát, gondolkodását és valóságértelmezését. Bogár szerint a kiút első feltétele maga a felismerés: megérteni a rendszert, feltárni a működését, és szembenézni azzal is, hogy fennmaradásához az ember maga is hozzájárul.
Földi László: Ki az igazi ellenség?
Mi van akkor, ha a modern háborúban már nem a lövészárok a frontvonal, hanem az ember gondolkodása? Földi László egykori hírszerző tiszt, az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója szerint korunk egyik legfontosabb hadszíntere a befolyásolás: annak eldöntése, mit tartunk igaznak, kit tekintünk ellenségnek, és kivel vagyunk hajlandók szóba állni. Az Igazság Napján arról beszélt, hogy a mai háború katonái sokszor maguk az állampolgárok, akiket politika, média és manipuláció fordít egymással szembe.
Földi szerint a fegyveres konfliktus ennek csak a leglátványosabb formája. A mélyebb küzdelem a hétköznapokban zajlik: családok, barátok, szomszédok között, amikor külső szereplők által kijelölt „igazságok” mentén megszűnik a párbeszéd. A megoldást nem újabb politikai ideológiákban látja, hanem az alapvető emberi kapcsolatok, közösségek és értékek helyreállításában.
HÍR SZERZÉS című könyve ugyanezt a világot egy hírszerző szemével bontja ki részletesebben. A kötet a modern titkosszolgálatok, a hibrid hadviselés, a médiamanipuláció, a digitális befolyásolás és a migráció összefüggéseit vizsgálja. Földi egyik alapállítása, hogy a technológia önmagában nem döntő: a legfontosabb tényező továbbra is az ember. Az, aki információt szerez, értelmez, torzít vagy felhasznál.
Borvendég Zsuzsanna: Nagyapám a doni pokolban
Mit lát a háborúból az, aki nem térképek fölé hajol, nem hadműveleteket tervez, hanem a lövészárok mélyén várja, hogy megéri-e a következő napot? Borvendég Zsuzsanna Nagyapám a doni pokolban című kötete egy egyszerű magyar honvéd, ifj. Boross István frontnaplóján keresztül mutatja meg a Don-kanyar történetét, aki egyébként a szerző nagyapja volt. Nem a hadvezetés nézőpontjából, hanem alulnézetből: éhséggel, félelemmel, honvággyal, hittel és az otthon maradt család iránti ragaszkodással. A napló évtizedeken át családi örökségként maradt fenn, mígnem Borvendég Zsuzsanna történészként és unokaként úgy döntött, megmenti és továbbadja.
Az Igazság Napján tartott előadásában ezért ezúttal nem kutatóként, hanem unokaként állt a közönség elé. Felidézte nagyapja alakját, és azt is, mi teszi különlegessé a naplót: szerzője közvetlenül a fronton, a lövészárokban jegyezte le mindazt, amit látott és átélt, miközben a fennmaradt háborús naplók többsége tisztektől származik.
A kötet így egyszerre hadtörténeti dokumentum és családi emlékezet. De talán még ennél is több: annak bizonyítéka, hogy a történelem nem pusztán évszámokból és hadmozdulatokból áll, hanem hús-vér emberek sorsából. Borvendég szerint gyökereink és őseink örökségének megőrzése maga is az igazság keresésének egyik útja.
Raffay Ernő: A Rothschildok Magyarországon
Mekkora gazdasági önállósággal rendelkezett valójában a dualizmus kori Magyarország? Raffay Ernő A Rothschildok Magyarországon című könyve ezt a kérdést vizsgálja a pénzügyi tulajdonviszonyok, bankok, iparvállalatok, vasutak és politikai kapcsolatok hálózatán keresztül. A szerző kutatásának középpontjában az áll, miként növekedett meg a 19. század második felében a külföldi nagytőke, azon belül a bécsi Rothschild-bankház magyarországi befolyása. Korabeli parlamenti felszólalásokra, levéltári dokumentumokra és gazdaságtörténeti forrásokra támaszkodva mutatja be, hogyan kapcsolódott a Rothschild-érdekeltség bankokhoz, bányákhoz, ipari vállalatokhoz és közlekedési beruházásokhoz.
Az Igazság Napján Raffay elmondta: kutatásait eredetileg nem a Rothschildok vagy a szabadkőművesség iránti érdeklődés vezette, hanem egy sokkal nagyobb kérdés: hogyan válhatott lehetővé a történelmi Magyarország szétdarabolása? Ennek megértéséhez szerinte nem elegendő személyeket és egyedi eseményeket vizsgálni: a történelem mindenekelőtt folyamatok története.
A kötet ennek megfelelően a gazdasági hatalom és a nemzeti szuverenitás kapcsolatát kutatja. Raffay szerint a döntő kérdés az, hogy kinek a tulajdonában van a vagyon, ki irányítja a pénzintézeteket és a stratégiai vállalatokat, mert ezek a viszonyok hosszabb távon politikai következményeket is teremtenek. Előadásának végső üzenete ezért a jelennek is szól: a történelmi folyamatokat azért kell megismerni, mert más szereplőkkel és más nevekkel, de bizonyos mintázatok újra megjelenhetnek.
Pódiumbeszélgetés az előadókkal A Titkos Elitről
Lehet-e úgy megérteni a jelent, hogy nem ismerjük a hatalom valódi történetét? Az Igazság Napja pódiumbeszélgetésén Szakács Árpád, Borvendég Zsuzsanna, Bogár László, Raffay Ernő és Földi László arra keresték a választ, mit változtat meg a történelemről alkotott képünkben A Titkos Elit c. könyvsorozat ismerete. A beszélgetés apropóját az adta, hogy a könyvek rövid idő alatt rendkívüli olvasói érdeklődést váltottak ki úgy, hogy a fősodratú média gyakorlatilag tudomást sem vett róla.
Borvendég Zsuzsanna szerint a könyvek jelentősége nem egyszerűen abban áll, hogy új állításokat fogalmaznak meg az első világháborúról, hanem abban, hogy olyan hatalmi és manipulációs módszereket mutatnak be, amelyek ma is felismerhetők. Földi Lászlót egykori hírszerzőként éppen ez döbbentette meg: szerinte a leírt mechanizmusok nem lezárt történelmi epizódok, hanem a jelen és a jövő megértéséhez is kulcsot adnak.
Bogár László a pénz és a hatalom kapcsolatát, Raffay Ernő pedig a gazdasági érdekek és a háborús felelősség kérdését emelte ki. A közös következtetés az volt, hogy a történelem akkor válik igazán fontossá, amikor nem évszámokat tanít, hanem felismerhetővé teszi a visszatérő hatalmi mintázatokat. Földi László végül optimista fordulattal zárta a gondolatmenetet: ami láthatóvá válik, az többé nem igazán “titkos”, és aminek felismerjük a működését, azzal szemben már fel is lehet venni a küzdelmet.
Jim Macgregor: A Titkos Elit könyvek "születése"
Mi történik, amikor valaki egész gyermekkorában a háború következményeit látja, majd felnőttként rájön, hogy talán annak okairól sem mondtak neki igazat? Jim Macgregor skót orvosként és szenvedélyes kutatóként az Igazság Napján személyes történetével kezdte előadását: apja a második világháborúban súlyosan megsérült, ő maga pedig olyan kórháztelepen nőtt fel, ahol még az első világháború megcsonkított veteránjai éltek. Gyerekként cigarettát tartott azoknak a férfiaknak a szájához, akiknek nem volt karjuk, és újságot azok elé, akik maguk már nem tudták megtartani.
Sokáig ő is azt hitte, amit a brit történetírás tanított: az első világháborúért Németország és szövetségesei felelnek. A fordulatot amerikai revizionista történészek – Harry Elmer Barnes, Carroll Quigley, Antony Sutton és később Guido Preparata – művei hozták. Macgregor szerint ezek olyan forrásokat és összefüggéseket tártak fel, amelyek teljesen átírták benne a háborúk eredetéről kialakult képet.
Előadásának legfontosabb állítása az volt, hogy Gerry Dochertyvel folytatott többéves kutatásuk során egy olyan angol–amerikai hatalmi hálózat nyomait követték végig, amelynek tagjai szerintük nemcsak az első világháború kirobbantásában játszottak szerepet, hanem a két világháború közötti korszak alakításában is. A következő kötet – melynek címe A Titkos Elit és Adolf Hitler – már ezt a kérdést viszi tovább: hogyan kapcsolódott ugyanez a hatalmi közeg Hitler felemelkedéséhez, és miként készítette elő Európa újabb katasztrófáját?
Dedikálás és beszélgetés a szerzőkkel
Az Igazság Napja egy különleges alkalom mindazok számára, akik nem elégednek meg a felszínes magyarázatokkal. Azoknak szól, akik kérdeznek, gondolkodnak, vitatkoznak, és akik hisznek abban, hogy a valódi változás az igazság megismerésével kezdődik.
“Nem az sodor bajba, amit nem tudunk, hanem az, amiben teljesen biztosak vagyunk, de valójában tévedünk.”
– Mark Twain